Sárosi Imre (Budapest, 1908. december 5. – Budapest, 2006. június 20.) úszó, mesteredző, az Úszó Hírességek Csarnokának tagja
Úszópályafutása
1922-ben kezdett el úszni a Ferencvárosi Torna Club színeiben, majd 1930 és 1941 között az MTE csapatában versenyzett. Több úszásnemben indult, de komolyabb eredményt nem sikerült elérnie. 1941-ben vonult vissza az aktív úszástól.
Edzői pályafutása
Még sportolóként kezdte el sikeres edzői pályafutását a Ferencvárosban, 1930-ban. Tizenegy év után hagyta ott a zöld-fehér egyesületet. Négy év szünet után, 1945 és 1946 között az Újpesti Torna Egylet úszóedzője volt, majd 1948-ig a Neményi Madisznál dolgozott. 1949-ben került a BVSC-hez. Itt érte el legnagyobb edzői sikereit. Tanítványai között több világ- és olimpiai bajnok volt (pl. Székely Éva és Gyenge Valéria). 1963-ban távozott a vasutas sportklubtól, úszó szakfelügyelő volt 1966-ig. Emellett többször volt a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya. 1967-ben megalapította a Budapest Spartacusnál az ország első úszóóvodáját, melynek 1974-ig vezetője volt. Azután nyugdíjba vonult. Edzői stílusa és sikerei miatt megkapta a Mesti becenevet.
1963 decemberétől a Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagja lett.
1954-ben Bárány Istvánnal közösen könyvet jelentetett meg Az úszás kis kézikönyve címmel.
Díjai, elismerései
Magyar Köztársasági Érdemérem ezüst fokozat (1947)
Magyar Köztársasági Sportérdemérem bronz fokozat (1949)
Sport Érdemérem arany fokozat (1955)
Mesteredző (1961)
a Ferencvárosi TC örökös tagja (1974)
az Úszó Hírességek Csarnokának tagja (1981)
örökös mesteredző (1993)
Óbuda díszpolgára (2001)
Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje (2006)
A magyar úszósport halhatatlanja (2014)