Fotó: Cseh Péter

Tombor Csaba jelenleg az élvonalbeli Fejér-B.Á.L. Veszprém kézilabdacsapatának vezetőedzője, de a következő szezont már a Grundfos Tatabánya kispadján kezdi. A Magyar Edzők Társaságának arról mesélt, hogyan került a szakmába, mit tart fontosnak, és mennyit foglalkozik vele naponta.

A 45-szörös magyar válogatott kézilabdázó, az egykori jobbszélső Tombor Csaba 2014-ig játszott az NB I-ben, Balatonfüreden, de már aktív játékosként, 2011-től elkezdett edzőként is dolgozni az Éles József alapította Éles Kézisuliban.

Gyerekeknek kezdte el oktatni a szivacskézilabdát, aztán idővel minden korosztállyal dolgozott, a visszavonulása után, 2014-ben pedig főállású edző lett az MKB-MVM Veszprémnél (ma Telekom Veszprém), ahol a serdülő A-csapat irányítását vette át.

„Sportoló családban nőttem fel, nagyapám, Tombor István birkózó mesteredző volt, édesapám nemzetközi bíró, nagybátyám pedig edző – mesélte a 42 éves szakember a Magyar Edzők Társaságának. – Így nekem is természetes volt, hogy sportolni fogok, öt-hat évig birkóztam, de egy időszakban sokat nőttem, és elment vele a súlyom is, annyira tehetséges pedig nem voltam, hogy ezt megoldjam. A labdaérzékem viszont mindig is jó volt, édesapám ismerőse révén elkezdtem kézilabdázni, és ott ragadtam.”

A klub serdülőcsapatának edzőjeként, 2015-ben lehetőséget kapott a felnőtt csapattal dolgozni, amikor annak kispadjára a spanyol Xavi Sabaté ült, és meghívta a stábjába Tombor Csabát is, aki így párhuzamosan dolgozott a felnőtt csapatnál és az utánpótlásban.

Az előbbi teljesen új kihívást támasztott a fiatal edző felé, hiszen a sztárokkal teletűzdelt veszprémi klub nemcsak nagyon profi volt, de mindig nagy célokkal indult neki az aktuális szezonnak. Másfél évig, Sabaté távozásáig volt tagja a szakmai stábnak, ez idő alatt megnyerték a magyar bajnokságot és a Magyar Kupát, valamint kétszer bejutottak a Bajnokok Ligája kölni négyes döntőjébe.

„Rengeteget tanultam arról, hogyan kell egy ilyen nagy klubot menedzselni, hogyan kell kezelni a sztárokat, szakmailag pedig igyekeztem minél többet ellesni a kollégáimtól, amit később használni tudok a karrierem során.”

Tombor Csaba 2018-ban átvette az Éles Kézisuli felnőtt csapatának, a Veszprémi KKFT irányítását, miután az addig vezetőedző, Vágó Attila egészségügyi okok miatt távozott. – Létezett egy megállapodás a Telekom Veszprémmel, aminek köszönhetően vettem át az NB I/B tizenegyedik helyén álló csapatot, és idény végén a negyediken végeztünk. A tapasztaltabb félprofik helyett fiatalokkal töltöttem fel a keretet, és rájuk építve harcoltuk ki a következő évben a feljutást az élvonalba.”

Tombor Csaba edzői instrukciói időkérésnél. Fotó: Cseh Péter

Ott azonban új kihívás elé került ő és a csapat, hiszen miközben tartani akarták a fiatal magyar vonalat, az eredményeket is hozniuk kellett, miközben a játékosok nevelése is kiemelten fontos volt számukra, a bennmaradást is kitűzték maguk elé. Ez rengeteg munkával járt, de meg lett az eredménye, az élvonalban újoncként a hetedik helyen végeztek, a Magyar Kupában és a ligakupában is a négy közé jutottak.

„Egyfajta kettősség jellemezte az első szezonunkat, mert nem csak szinten tartó edzéseket kellett tartanunk, hanem fejlesztenünk is kellett a játékosokat, ugyanakkor eredményt is kellett elérnünk. Teljesen más volt a heti ciklusok összetétele, mint amit a srácok addig megszoktak, és a koronavírus-járvány is átalakította a naptárat – folytatta a tréner. – Mentálisan fel kellett készíteni őket, hogy az NB I más szint, mint az NB I/B, és meg kell tanulniuk kezelni a kudarcokat is. Ez olykor gyorsabban ment, mint gondoltam, és néha úgy éreztem, nem is ugyanaz a csapat futott ki a pályára, mint a múlt héten.”

 

A Veszprémi KKFT edzése a Magyar Kupa elődöntője előtt

 

Tombor Csaba elmondta, a legjobban azt szereti az edzői munkában, hogy emberekkel foglalkozik, és leginkább az motiválja, hogy a tudásukat fejleszti és ennek a pályán látja az eredményét.

„Szeretném minden egyes játékosomat eljuttatni arra szintre, amit én elértem. Folyamatosan ez lebeg a szeme előtt, és ha sikerül, akkor mindannyian elégedettek lehetünk” – tette hozzá.

Eddig élvonalbeli munkájának elismerése volt a Tatabánya megkeresése, melynek kispadjáról hosszú idő után nemrég távozott az egykori szövetségi Vladan Matics. Elfogadta a felkérést, mert a Bányász irányítása számára is a következő lépést jelenti ebben a szakmában. Mint mondta, ezt az ajánlatot nem szabadott visszautasítania, ha szeretne még jobb edző lenni, és egyre magasabbra jutni a ranglétrán.

Fazekas Nándorral, a Veszprémi KKFT kapusedzőjével. Fotó: Cseh Péter

Ugyanakkor elismerte, hogy nem volt könnyű meghoznia a döntést, hiszen idővel kialakul egy kötődés a játékosaival. De ilyenkor ki kell zárni az érzelmeket, hiszen a játékosok is szeretnének feljebb lépni és nagyobb klubnál kipróbálni magukat, jó példa erre a fiatal irányító, Fazekas Gergő esete, aki nyáron csatlakozik a nagyobbik városi klubhoz, a Telekom Veszprémhez.

Tombor Csaba kétszer kapott az utánpótlás edzőknek járó Jenővári István-díjat a Magyar Kézilabda Szövetségtől, mivel két saját nevelésű játékosa – Szita Zoltán és Ubornyák Dávid – is eljutott a felnőtt válogatott szintig.

A D, C és B-licensze már megvan, jelenleg az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) egyéves mesteredzői szakát végzi. Mivel a januári Európa-bajnokság részben magyar rendezésű, a képzés helye is itt lesz a fővárosban. Havi rendszerességgel jár iskolába Budapestre, és a junior válogatottnál is dolgozik Sótonyi László segítőjeként.

De a tanulmányok mellett is folyamatosan képzi magát, fejleszti a technikai és taktikai repertoárját, edzésanyagokat vizsgál, Bajnokok Ligájában szereplő élcsapatokat, játékosokat elemez, napi szinten tíz-tizenkét órát foglalkozik kézilabdával, ami nem kevés, de a munkájához minden támogatást megkap a családjától.

„A célom az, hogy a képességeim alapján a lehető legmagasabb szintre jussak el, ami nem egyszerű, de mindent megteszek érte.”

 

VINCZE SZABOLCS