A koffein és a sportteljesítmény: mennyi kávét ihat egy profi sportoló?

A tapasztalatok és a kutatások szerint szinte valamennyi sportoló számára előnyös lehet a koffeinpótlás, leginkább pedig az aerob sportágakra van pozitív hatása. 1. rész.

Szerző: James Morehen

KOFFEIN ÉS SPORTTELJESÍTMÉNY: MEGÉRI A FELHAJTÁS?

Munkába menet egy korty a kedvenc karamell lattéból, egy falat csokoládé ebédre, jéghideg kóla a vacsorához, egy csésze forró tea lefekvés előtt, esetleg a megfázás elleni tabletta, amelyet orrdugulás és torokfájás ellen szedünk. Ezeknek az ételeknek, italoknak és gyógyszereknek van egy közös összetevője, a koffein, amely mindegyikben ott van.

A koffein fogyasztásáról a 16. században születtek először feljegyzések, ma pedig a becslések szerint naponta kétmilliárd csésze kávét isznak meg az emberek világszerte, így a koffein mára vitathatatlanul a legszélesebb körben fogyasztott teljesítményfokozó szerré vált.

Miután 2004-ben levették a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) tiltólistájáról, használata folyamatosan nőtt a sportolók között, elsősorban a vízi sportokban, az atlétikában, az ökölvívásban, a cselgáncsban, a futballban és a súlyemelésben, de a vizeletnek kimutathatóan a kerékpározásban, az atlétikában és az evezésben van a legnagyobb koffeinkoncentrációja, mert ezekben a sportágakban van szükség a legmagasabb koncentrációra.

De valójában milyen hatása van a koffeinnek, és tényleg megéri ezt a felhajtást?

A koffein legismertebb forrása a kávé, bár számos más ételben és italban is megtalálható, például a fekete és zöld teában, az étcsokoládéban, a matéteában, az energiaitalokban és az edzések előtt fogyasztott táplálékkiegészítőkben. A legtisztább formájában tablettaként vagy rágógumiként fogyasztható, de akár orrspray formájában is bevihető a szervezetbe, a hatása ugyanakkor többé-kevésbé ugyanolyan.

HOGYAN HAT A KOFFEIN?

A koffein pszichoaktív szer, ami azt jelenti, hogy közvetlenül hat a központi idegrendszerre. Pontosabban fogalmazva a koffein stimulánsnak minősül, mivel serkenti az idegrendszer és az agy aktivitását, amitől éberebbnek érezzük magunkat – ezt az érzést társítjuk össze a koffeinnel.

A koffein legismertebb hatása, hogy átmenetileg blokkolja az adenozin molekulát, amely szerepet játszik az alvás folyamatában és az ébredés késleltetésében, és amelynek szintje nemcsak az edzés, de a mindennapi életünk során lassan felhalmozódik az agyban. Receptorokhoz kapcsolódik, és ahogy ezek mennyisége nő, egyre fáradtabbnak és álmosabbnak érezzük magunkat, és egyre fogékonyabbak leszünk a fájdalomra is.

A koffein szerkezete nagyon hasonlít az adenozinéhoz, ugyanúgy képes kötődni ezekhez a receptorokhoz, és blokkolni az adenozint. Ha röviden akarnánk leírni, akkor kevesebb adenozin = kevesebb mentális fáradtság és kevesebb fájdalom. Jól hangzik, nem?

A koffein második hatása közvetlenül az izomban jelentkezik. Az izom-összehúzódáshoz és az izomrostokban történő mozgáshoz a szervezetnek kalciumra van szüksége. A koffein képes ezt a mozgást felgyorsítani, ami elméletben segít növelni az összehúzódás erejét. Ezt kutatások támasztják alá, a kísérleteket Petri-csészékben kivont izomrostokon végezték, és annyi koffeint használhattak fel, amely több, így erősebb is, mint amit az emberek a mindennapi életben fogyasztanak. Azonban hogy érdemben megállapíthassuk, ez a hatás mennyire hasznos a gyakorlatban, további kutatásokra van szükség.

A zsírégetés a koffein harmadik feltételezett hatása. A koffein serkenti a trigliceridek, azaz a raktározott zsírok lebomlását és szabad zsírsavakká alakulását, amelyeket a test kvázi üzemanyagként használ fel. Ha a szervezet minél több zsírt tud így felhasználni, annál kevesebb szénhidrátot, pontosabban annak izmokban raktározott formáját, glikogént használ fel, ami egyben azt jelenti, hogy több szénhidrát áll rendelkezésünkre a későbbi edzés során, késleltetve a fáradtság kialakulását.

A koffein fokozza a katekolaminok termelését is – ezek közé tartozik az adrenalin – amelyek a triglicerideket is lebonthatják, ami egyre több felhasználható szabad zsírsavat eredményez. Ugyanakkor ellentmondásosak azok a kutatások, amelyek azt vizsgálják, a koffein jelentős mértékben fokozza-e a zsírégetést, és mennyire javítja-e teljesítményt. Ebben szinte biztosan szerepet játszik a genetika, és valószínű, hogy az említett zsírégető hatás összességében nem igazán jelentős.