A lehetőség mindenkinek adott – interjú Telegdi Attilával
Telegdi Attilával, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség gyorskorcsolya ágazati igazgatójával beszélgettünk a phjongcshangi téli olimpia óta eltelt időszakról, a sportág és a magyar csapatok változásairól, az utánpótlás szerepéről, a debreceni Európa-bajnokságról és persze a következő, 2022-es pekingi játékokról.
Lassan két év telt el a phjongcshangi téli olimpia és az első magyar aranyérem, az ötezer méteres váltó történelmi sikere óta. Miben volt más az azóta eltelt időszak, mint előtte?
Nagyobb lett a teher az elmúlt közel két évben, az olimpiai aranyéremmel ugyanis magasra tettük a lécet, ráadásul saját magunk számára, hiszen megvan az ösztönzés és a nyomás, hogy hozni kell ugyanezt a szintet a következő olimpián is
A gyorskorcsolya és a sportolók is népszerűbbek lettek. Ez mivel járt?
Az olimpia után sűrűbbek lettek a sajtómegkeresések, a reklámok, a szponzori kérések és kötelezettségek. Ezen a téren is egyre inkább érezhető volt a változás, amelyeket a kezdeti hatalmas hullám után limitálni kellett, hogy ne menjen a szakmai munka rovására, és a fókusz a sporton maradjon. Ezt az ezzel foglalkozó csapat bővítésével oldottunk meg, sikerrel.
A keret mennyiben változott az ötkarikás játékok óta?
A phjongcshangi olimpia után néhányan abbahagyták az aktív versenysportot, ezért integrálni kellett az utánpótlásból több junior korú versenyzőt is. Ez egy folyamat volt, de mostanra, azaz a 2019/2020-as szezonra a beépítésük megtörtént, és a mérleg egyre inkább az eredményesség irányába billen, ami most kezd el igazán javulni.
Itt elsősorban mire gondol?
Például nagyon kecsegtetői a női váltó fejlődése, mely az edzéseredmények alapján az elmúlt időszakban nagyon megerősödött. Annyira, hogy a versenyzőktől ebben a szezonban már jó eredményeket várunk. Hosszú távú célunk, hogy megszerezzék az olimpiai kvalifikációt a 2022-es pekingi játékokra, amelyen véleményem szerint, a képességeik alapján akár a dobogóra is állhatnak. Célunk, hogy a következő téli olimpián a férfi és a női váltónk is indulna, és realitás számukra az éremszerzés, mindkét csapatot alkalmasnak tartom rá. Az egyéni számokban pedig szeretnénk fejlődni és érmet szerezni.
Az előbb visszavonulást emlegetett. Kik vonultak vissza és mi lett velük?
A férfi váltóból Knoch Viktor, aki azóta junior edzőként dolgozik a szövetségnél, és ő a válogatott csapatmenedzsere is. Annak ellenére, hogy egy stabil tag vált ki, a férfiváltó megerősödött, ugyanis csatlakozott az amerikai születésű, ezer méteren olimpiai ezüstérmes Krueger John-Henry, ráadásul Burján Csaba és a Liu- testvérek, Shaolin Sándor és Shaoang maradtak, sőt, ott van mellettük Oláh Bence, Varnyú Alex, Krueger Cole és a juniorból felkerült versenyzők is.
Mi a helyzet a hölgyeknél?
A nőknél az egyik visszavonuló Heidum Bernadett volt, aki szintén a szövetség kötelékében maradt, a 2020-as debreceni Európa-bajnoksággal kapcsolatban kap majd reprezentatív szerepet. Keszler Andrea is szünetelteti a pályafutását, ugyanis babát vár, de közben a tatabányai klubnál dolgozik edzőként, a szövetségben pedig a gazdasági osztályon számítunk rá.
Mik a terveik a mostani szezonra?
A 2019/2020-as idény szeptember végén kezdődik és jövő év március végéig tart. Az előző évben még nem volt cél az eredményesség, de idén már az. Egyik célversenyünk a januári Európa-bajnokság lesz Debrecenben, a másik a márciusi világbajnokság Dél-Koreában, Szöulban, mindkettőn éremmel lennék csak igazán elégedett.
A január végi hazai kontinensviadal mennyire jelent plusz terhet?
A hazai versenyek ritkák, és a kettő idei verseny közül az Európa-bajnokság a könnyebb falat. Tavaly a döntők nagy részén Sanyi és Ádó osztozott az első két helyen, és bár jelenthet akár nyomást is a hazai pálya, a tapasztalatok alapján profin kezelik az ilyen helyzeteket, eddig legalábbis megoldották. A szezonkezdet azért is fontos, mert akkor látjuk először téthelyzetben a csapatokat, a fiúktól érmet remélek, a lányokat pedig minimum a döntőbe várom.
Az olimpia óta az utánpótlás is lépett előre?
A legjobbak már csatlakoztak az olimpia kerethez, mellyel együtt készülnek, igaz, a versenyszezonban újra szétválasztjuk őket. A legfontosabb korosztályos versenyek idén a junior világbajnokság az olaszországi Bormióban január végén és február elején, valamint az ifjúsági olimpia a svájci Lausanne-ban, ugyancsak januárban. Utóbbi versenyre van egy fiú és egy női kvótánk is, de még ki kell választani, ki induljon. Nagyon fontos, hogy az indulók nem feltétlenül azok közül kerülnek ki, akik az olimpiai keretben vannak. Bárki kijuthat, aki legyőzi őket, a lehetőség mindenkinek adott, hiszen a teljesítmény az első.
A rövid mellett a hosszúpályás gyorskorcsolya jövője is optimizmusra ad okot?
A hosszúpályás szakágban jelenleg az első számú versenyzőnk a két olimpiát megjárt, 27 éves Nagy Konrád, aki Kanadában, Calgaryban készül, de szorosan együttműködik a magyar csapattal, amely itthon a rövidpályásokkal is rendszeresen együtt dolgozik. Egészen addig a könnyen megközelíthető, németországi Inzell a felkészülés központi helyszíne, míg meg nem nyílik a városligeti műjégpálya Budapesten, ami viszont nyitott, és mivel a versenyek kilencvenöt százaléka fedett csarnokban zajlik, a külföldi felkészülés továbbra is fontos része marad a munkának.
VINCZE SZABOLCS