Bácsalmási Péter dr. (Bácsalmás, 1908. november 16. – Budapest, 1981. május 20.) magyar olimpikon, atléta, kosárlabdázó, főiskolai tanár, mesteredző, sportvezető. 1933-ig Skribanek Péter.

Pályafutása

A Testnevelési FSE (TFSC) színében hármasugrásban csúcstartó, tízpróbában nemzetközi szintű versenyző. 1932-ben testnevelő tanári oklevelet szerzett.1937-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudományi doktori oklevelet szerzett. 1953-tól mesteredző. A Budapesti EAC (BEAC) sportolójaként rúdugrásban 1937-ben csúcsot javított, amit 11 évig a magyar rúdugrók nem tudtak megdönteni. Nyolcszoros magyar bajnok (1931, 1932, 1933, 1934, 1937: tízpróba; 1942: kosárlabda). Országos csúcstartó (hármasugrás 1931: 14,74 m; tízpróba: 1931: 6636 pont, 1937: 6762 pont). Négyszer volt csúcsjavító. Atlétikában 10-szeres magyar válogatott (1932–1937). Évekig kosárlabdázott, játékos-edzőként 1942-ben a BEAC bajnokcsapat tagja. Az 1940-es években Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) tagja. A második világháborút követően részt vett az atlétikai élet, a főiskolai sport újjászervezésében. Az 1948. évi nyári olimpiai játékokra a MASZ ügyvezető alelnökeként irányította a felkészülést. Évekig közreműködött az olimpiai és a válogatott keretek felkészítésében. A Testnevelési Főiskolán (TF) 1941-től tanított. 1946-1954 között tanszékvezető, majd igazgatóhelyettes. 1958-1968 között ismét tanszékvezető. 1957-től a kormány testnevelési és sportmozgalom átszervezésére alakult kormánybizottság tagja. A TFSE évente megrendezendő tízpróba emlékversenyének névadója.

Legjobb eredményei

rúdugrás 404 cm,
hármasugrás 14, 74 m,
tízpróba 6762 pont
Olimpiai játékok

A megnyitóünnepségen olimpikonjaink élén a magyar zászlót vitte. Az 1932. évi nyári olimpiai játékok atlétikai sportágában, a tízpróba versenyszámában a 10. lett. Az 1936. évi nyári olimpiai játékok atlétikai sportágában, a rúdugrás versenyszámában holtversenyben a 6. (4 m) lett.

Szakmai sikerek

1979-ben megkapta a MASZ aranyplakett kitüntetését,
Megkapta a MASZ tiszteletbeli elnökségi tag díszplakettet.
Írásai

Munkaközösségi vezetőként és szerzőként közreműködött több TF tankönyv, atlétikai-szakkönyv megírásában. Főbb írásai:

Atlétika (Budapest – 1949, 1950),
Az atlétika oktatási módszerei (Budapest, 1953),
Sportfoglalkozások felépítése és vezetése (Budapest – 1955),
Az atlétika oktatása (szerk. Koltai Jenővel, Budapest., 1962).