Solti Antalról múlt időben beszélni – egyelőre felfoghatatlan.
Persze, 75 évesen megtörténhet a tragédia. Na de vele? Akinél jobban nem sok ember szerette az életet, a vívást, a tőrvívást?
Életét teljes egészében a vívás határozta meg, mégis négy, külön fejezetre bonthatjuk. Kezdődött a Honvéd-korszakkal. Amikoris a Semmelweis utcában megjelent egy harsány, mégis kedves, mindig vidám fickó, aki Hátszegi Hatz Józseftől leste el a fortélyokat, miközben fáradhatatlan szorgalommal nevelte és gyűjtötte a tanítványokat. Vidékről hozta Budapestre Orosz Gyulát, Szelei Istvánt, László Dezsőt, Pál Gábort és még sorolhatnánk, miközben saját tanítványaival, élén Tuschák Katalinnal ugyancsak éjt nappallá téve dolgozott. Jó, jó, üzletelgetett is közben némiképp, de szorgalmát még a legnagyobb kritikusok is becsülték, tanítványait gyermekeiként szerette, tűzbe ment bármikor, bármelyikükért. Elvégre aki elérte, hogy helyet kapjon a tőrvívás Pézsa Tibor kardozói és Horváth Kornél párbajtőrözői között a Semmelweis utcai szentélyben, az mégiscsak tudhatott valamit…
Az MTK-ba már ismert és sikeres edzőként került, és a Rákos-patak partján Szőcs Bertalannal közösen az ország egyik legerősebb tőr szakosztályát építette fel az esztendők során. Ekkor már a válogatott mellett is dolgozott, továbbra is fáradhatatlanul. Mindenkit ismert a vívóvilágban, és őt ugyancsak mindenki ismerte, mi több elismerte.
Solti Antal, és „örökös tanítványa”, Mohamed Aida.
Azokban az esztendőkben került a kezei közé, bizonyos Mohamed Aida, aki világbajnoki ezüstérmével és olimpiai negyeddöntőivel a magyar tőrvívás utóbbi negyven évének legeredményesebbje lett. És igazából a harmadik fejezetet mindenképpen kettejüknek kell szentelni. Tán olyan kapcsolat az egész magyar vívósportban, megkockáztatjuk, a magyar sportban nem volt, mint az övék. Negyven évig (!) működött köztük az edző-tanítvány párosítás, függetlenül attól, hogy Aida melyik klubban vívott, illetve, hogy a mester melyik szakosztályban dolgozott. Solti Antal azt még megérte, hogy Aida júniusban, 48 esztendősen a női tőrcsapat tagjaként Bázelban Európa-bajnoki bronzérmet nyerjen. A párizsi játékokat már nem várta meg, tán azért, mert azon a korábban hét olimpián részt vevő tanítványa nem indul… Hogy Aida éltette-e a Mestert, vagy fordítva, azt lehetetlen lenne megmondani. Ám, hogy egészen kivételes párost alkottak, az bizonyos.
A negyedik fejezet a Ferencvárosé. Itt már fogyott a kezdeti lendület, az unokák és a kert legalább olyan fontos volt számára, mint a vívás – ilyesmi korábban elképzelhetetlen lett volna. Ám abban, hogy vívószakosztályt alapított a legnépszerűbb magyarországi klub, elévülhetetlen érdemei voltak Solti Antalnak.
A mester a nyári kánikulában, Majoson, a kertjében lett rosszul. Azt mondják, a hőség lehetett a baj egyik okozója. Mi viszont arra gyanakszunk, hogy már legalább egy hónapja nem volt vívóteremben. Régebben ez sosem fordulhatott elő, szerintünk inkább a pengezaj hiánya okolható a tragédiáért… Mert Solti Antal élete a vívás nélkül egész egyszerűen elképzelhetetlen volt.
Solti Antal halálával pótolhatatlan űrt hagyott maga után a magyar tőrvívásban, a honi vívásban. A mestert a Magyar Vívó Szövetség és a Ferencváros saját halottjának tekinti.
Forrás: Magyar Vívó Szövetség hivatalos honlapja