Újabb hatalmas veszteség érte a magyar sporttársadalmat: életének 84. évében, december 29-én elment Varga János, az olimpiai-, kétszeres világ- és Európa-bajnok, a Nemzet Sportolója, aki civilben is abszolút példaképnek számított.
Szerencsésnek mondhatom magamat, hiszen egész fiatal kora óta végigkísérhettem pályafutását, örülhettem vagy éppen szomorkodhattam a vele történtek miatt. Tizenöt évesen, 1954-ben szülővárosában, Abonyban idősebb Skultéty Sándor bácsi indította el kivételes magasságokba emelkedett pályafutását. 1958-ban már a Budapesti Honvéd versenyzőjeként érte el egyre figyelemreméltóbb eredményeit.
A tehetség és a még akkora szorgalom 1963-ban hozta meg az első, igazán nagy sikert számára: a szabadfogásról a görög-római stílusra átváltva, a svédországi Hälsingborgban világbajnok lett. Négyéves sérüléssorozatot követően 1967-től végre ismét a sikerekért birkózhatott. Mexikóvárosban (1968) úgy lett első, hogy utolsó összecsapásán akár veszíthetett is volna, de egy harcos döntetlennel ott is bizonyította sportemberi nagyságát.
1972-ben, Münchenben látványosan elcsalták második ötkarikás aranyérmét, hiszen a német Veil ellen úgy léptették le 4-2-es vezetésénél, hogy a német egyetlen pontot sem tudott rajta megcsinálni. Nem csoda, hogy elment a kedve a folytatástól és 34. évében, 1973-ban, szülővárosában ünnepélyesen elbúcsúztatták.
A sporttársai által csak „Ramszesz” névvel illetett kiválóság Abonyban már 1963-ban megkapta a város díszpolgári címét – Kossuth Lajos után, másodikként. A kapcsolat kölcsönös ápolása jegyében nagy ünnepségre került sor 60. születésnapján, majd ez évben megérhette, hogy a nevét viselő birkózócsarnok felavatásán személyesen is jelen lehetett.
Varga János soha nem vindikálta magának az elért sikereket, hanem mindig felsorolta azokat az edzőket és edzőpartnereket, akik nélkül bevallottan nem érhette volna el világraszóló sikersorozatát. Visszavonulását követően eredményes edzőként folytatta, kiérdemelte a „Mesteredző” titulust, miként versenybíróként is nemzetközi minősítéssel a tarsolyában lépett le a szőnyegről. A méltán népszerű Jani bácsi a legutolsó időkig részt vett sportága, a birkózás fontosabb eseményein, miként a többi olimpiai sportág magyar vonatkozásait is érdeklődéssel követte.
Varga Jánost a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Birkózók Szövetsége és a szülővárosa, Abony saját halottjának tekinti, katonai tiszteletadás melletti temetéséről később intézkednek.
Nyugodjon békében.