Április 8-án, 56 éves korában elhunyt Igaly Diána olimpiai bajnok skeetlövő, aki hatszor választottak az év magyar sportlövőjének, és a sportág egyik legendájaként 2019-ben életműdíjat kapott. Róla beszélgettünk az egykori szövetségi kapitánnyal és edzőjével, Gombos Károllyal, aki élete végéig jó barátságot ápolt vele.
Az áprilisban elhunyt sportlövő, Igaly Diána legemlékezetesebb sikere, amikor 2004-ben olimpiai aranyérmet nyert Athénban, de négy évvel korábban, Sydneyben már bronzérmet szerzett, mellette 11 világbajnoki 13 Európa-bajnoki érmével, köztük 9 arannyal pedig a korszak egyik legeredményesebb skeetlövője volt a világon az egyéni és csapatversenyeket tekintve.
“Olimpiai bajnok volt, amikor átvettem, a sportágról sok újat nyilván nem tudtam már mondani neki – monda a Magyar Edzők Társaságának adott interjúban Gombos Károly, egykori sikeres traplövő és szövetségi kapitány, aki édesapja után Igaly Diána edzője, és élete végéig jó barátja volt. – Régóta bizalmi kapcsolat volt köztünk, és vallom, hogy egy olyan szintű lövőnél, mint amilyen ő volt, az edző csak öt százalékban valóban edző, öt százalékban pedagógus, és kilencven százalékban pszichológus, vagy inkább barát.”
Gombos Károly elmondta, hogy minden percét élvezte a közös munkának Igaly Diánával, aki igazi profi volt, és nem tudott volna olyat kérni tőle, amit ne csinált volna meg: ha azt kérte volna, hogy reggel hattól este hatig lőjön, nemcsak megcsinálta volna, de a végén mosolyogva lépett volna ki a lőállásból.
“Amellett, hogy elképesztő módon tudott koncentrálni, mindig mosolygott, mindig kedves volt mindenkivel – tette hozzá Gombos. – Nemcsak a kötelező pacsira emlékszem mindig, mielőtt beállt a lőállásba, hanem arra is, hogy mint jóbarátjától, a verseny előtt mindig azt kérdezte tőlem: “Akkor is fogsz szeretni, ha rosszul lövök?”
A teljes interjút elolvashatják a Magyar Edző következő számában.
VINCZE SZABOLCS