Ez a bíráskodás kudarca volt – interjú Pánczél Gáborral

A 24 éves, világbajnoki ezüstérmes cselgáncsozó, Tóth Krisztián ötödik lett a kilencven kilogrammos súlycsoportban a bakui világbajnokságon, erről is beszélgettünk edzőjével, Pánczél Gáborral, aki nem volt elégedett a bíráskodás szemléletével, és készen áll arra is, hogy más sportágaktól tanuljon.

Csalódottak az ötödik hely miatt?

Krisztiánnak és a magyar cselgáncsnak is kellett volna egy érem, ami rajta kívül álló okok miatt nem sikerült. Ez az ötödik hely tulajdonképpen reális, legalábbis ha hazánk cselgáncséletben elfoglalt helyét nézem. De nem vagyunk teljes mértékben elégedettek a bíráskodás miatt, és azt is fontos tudni, hogy Krisztián életében van egy fontos újítás.

Mi lenne az?

Új étkezést vezetett be, elkezdett dolgozni egy dietetikussal, ami jól mutatja a profi hozzáállását. Ugyanakkor jelentős súlyvesztéssel járt, mintegy tíz kilót leadott, és mivel ennek a változtatásnak még csak az elején járt Bakuban, tesztjellege is volt, hogy lássam, bevált-e. Minden változás kockázatot is rejt magban, de ahogy láttam, Krisztián ereje és állóképessége talán még jobb is lett, a formája pedig remek volt. Egyébként a fogát is műteni kellett három héttel a világbajnokság előtt.

Az előbb a bíráskodást említette. Azzal mi volt a baj?

A szemlélet. Nyugodtan mondhatom azt, hogy elvettek tőle egy érmet. Nem éljük meg kudarcként, de úgy gondolom, az ítéletek sem a dzsúdónak, sem a bíráskodásnak nem tettek jót. Krisztián mindig is nagyon taktikus versenyző volt, aki tudja, kivel hogyan kell megküzdenie. Én mindig is ösztönöztem a harcra, hogy menjen előre, ami most így is volt, szépen is csinálta, de ez nyíltsisakos taktika csődöt mondott a bírók miatt, akik nem értékelték, őt pedig felőrölte.

Melyik volt a legkeményebb mérkőzése?

A döntőbe jutásért vívott párbaj a spanyol Nikoloz Sherazadishvili ellen, akit korábban Krisztián mindig legyőzött, de mivel a bírók belenyúltak, ezúttal nem sikerült. A versenyzőm szinte összeomlott az igazságtalan elődöntő után, csodálom, hogy össze tudta magát szedni a folytatásra, de a düh benne maradt, a japán Nagaszava Kentára szinte rárontott.

Látványosan erősödött az elmúlt években a nemzetközi mezőny?

A világbajnokságon 124 nemzet 775 versenyzője indult, ami súlycsoportként 60–80 indulót jelent. Harminc ország küzdött éremért, és mintegy negyven végzett pontszerző helyen. Ez elképesztő. Ma már egy dominikai vagy egy ausztrál ellenél ellen éppen olyan nehéz dzsúdózni, mint mondjuk egy dél-afrikai ellen.

Tavaly, hogy tanuljanak egymástól, közös edzést tartottak a gátfutó Baji Balázzsal és edzőjével, ifjabb Tomhauser Istvánnal. Mik a tanulságok?

A mai napig használjuk az ott tanult gyakorlatokat a dinamika fejlesztésében, mivel előtte is úgy gondoltam, az atlétika, és azon belül is a sprint abban tud nekünk a leghatékonyabban segíteni. A kapcsolatot azóta is fenntartjuk, és bár Balázsnak mostanában nagyon besűrűsödött a programja, mi továbbra is nyitottak vagyunk a közös edzésekre. Talán most az alapozásnál újra tudunk közösen dolgozni egy-egy edzés erejéig.

Más sportágak felé is ilyen nyitott?

Abszolút, híve vagyok annak, hogy tanuljunk egymástól. Most például a mentális felkészülés miatt tanulmányozom a kevert harcművészeteket, vagyis az MMA edzésmódszereit, mert úgy gondolom, mentálisan hasonló helyzeteket tudnak szimulálni, mint amire a cselgáncsban is szükség van. Hamarosan szeretnék egy közös edzést tartani velük, egyelőre tárgyalunk róla.

Hogyan alakul az év hátralévő része?

A felkészülésünk középpontjában a 2020-as tokiói olimpia áll. Az elkövetkező hónapok sűrűk lesznek, december 31-ig még hat pontszerző versenyünk lesz, de figyelembe kell vennem, hogy Krisztiánnak iskolai kötelezettségei is vannak, a Testnevelési Egyetemre jár. Október végén utazunk Abu Dhabiba, rá két hétre Taskentbe, hat hétre pedig Japánba, az oszakai Grand Prix-tornára. Onnan hazafelé még megállunk Kínában egy Masters-versenyre. Nagyon kiélezett a nemzetközi mezőny, de ha Krisztián hozza, amit tud, akkor mindig benne van a pont- vagy éremszerzés. Ha a felsorolt négy verseny egyikén felállna a dobogóra, az már szép lenne, ha pedig kettőn, az már bravúr.

VINCZE SZABOLCS