Vasárnap a magyar férfi vízilabda válogatott utolsó mérkőzését játszotta a párizsi olimpián. A tét a bronzérem volt, a küzdelem végül a rendes játékidőben döntetlent hozott. Ezt követően ötméteresekkel az amerikaiaké lett a 3. hely, a mieinknek maradt a 4. pozíció. Az évszázad játékosa, az olimpiai-és világbajnok, mesteredző Faragó Tamás vállalta a történtek kommentálását.
Faragó Tamás. Fotó: Mediaworks
– Ha az egészet akarom minősíteni, akkor azt kell mondanom, hogy ez egy blama volt – definiált Faragó. – Az amerikaiak sokkal harcosabbak voltak. A magyar póló technikai tudásából, kivételes taktikai repertoárjából nem sokat láthattunk. Közben játékosaink hibákat követtek el és a lövések minősége sem érte el a kívánatos szintet.
– Mit hiányolt leginkább válogatottunknál?
– Legjobbjaink alulteljesítettek. Ezúttal azt is látnom kellett, hogy nincs egy olyan karakter a csapatban, aki vészhelyzetben is segítséget tud adni a társainak.
– Ilyen alaphelyzetben mit tehet a szövetségi kapitány?
– Nem sokat. Inkább azt emelném ki, hogy az ötmétereseknél nevettünk az olaszokon, most viszont a mieink jelentettek csődöt, hiszen egymás után három kísérletet is elhibáztak játékosaink.
– A vágyott aranyéremtől elég messze került válogatottunk. Mit kell tennünk a jobb eredményekért?
– A vízilabdázás tipikusan magyar sportág. Vissza kell térnünk az alapokhoz. A briliáns technika és a kiismerhetetlen taktikai repertoár birtoklása alapvetően fontos kell legyen. Jelenleg az edzések idejének 70-80 százalékában a fizikai felkészítés zajlik, s akkor még hol van a labda? Talán az is megfontolandó, hogy egy kicsit vissza kell vennünk az „arcunkból”.
– Hogyan látja a férfi szakág jövőjét?
– Nem vagyok pesszimista, hiszen a tehetségek felfelé áramlása folyamatos. Azt viszont tudomásul kell vennünk, hogy másoktól is lehet és kell is tanulnunk, ha igazán eredményesek akarunk lenni.
(jochapress)