Sportolóból sportvezető. „A sportélet szereplőinek szüksége van egy olyan eszköztárra, amivel a személyes problémák, konfliktusok megoldását, az edző-szülő-versenyző hármasának harmonikus működését meg lehet valósítani” – fogalmazott Mizsér Attila, olimpiai- és világbajnok öttusázó, coach, tanácsadó.
Ha edző vagy, vezető vagy!
Mizsér Attila sok évnyi bankszektorban eltöltött idő után tért vissza az egykori sikerei színhelyére, ahol most az üzleti életben szerzett tudását és tapasztalatát a sport javára igyekszik fordítani. Úgy tartja, hogy a magyar sport fenntartható sikeressége olyan dolgokon is múlik, amit úgy hív a szervezetfejlesztés tudománya, hogy soft skill, vagyis olyan szociális készségek, amelyek meghatározzák, hogy miként tudunk egymáshoz kapcsolódni, kommunikálni, konfliktusokat kezelni. Azt mondja, ezen a területen nagyon komoly hiányosságok vannak, benne pedig óriási elhivatottság buzog, hogy segíthessen.
A sportélet szereplőinek szüksége van egy olyan eszköztárra, amivel a személyes problémák, konfliktusok megoldását, az edző-szülő-versenyző hármasának harmonikus működését meg lehet valósítani. Ez azért nagyon fontos, mert a sportoló és az ő mikrokörnyezetének kommunikációs kultúrája kulcskérdéssé válhat azokban a pillanatokban, amelyek döntenek a győzelem vagy vereség között.
Nagyon fontos, hogy a kommunikáció során a lehető legkevesebb sérülést szenvedjen el minden résztvevő, mert különben úgynevezett „lelki kátrány” keletkezik az emberben, ami nagyon erősen befolyásolhatja azokat az apró nüanszokat, amelyek pozitív, vagy negatív irányba lökhetik csúcsteljesítmény idején a versenyzőt.
Ahhoz, hogy ez a közös munka majd egyszer eredményes legyen a magyar sport egészére nézve, hosszú utat kell bejárni, amelynek első lépése a kisebb közösségek, szakosztályok vezetői és edzőinek képzése lenne. Ezt követően lehetne a kört bővíteni egyesületi, majd szövetségi szinten, és bevonni a sportolókat és szülőket is a folyamatba.
Ez persze csak első hallásra egy lineáris folyamat, hiszen ha például kifejezetten az a cél, hogy a sportoló-szülő-edző hármas együttműködése legyen hatékonyabb, akkor ennek megfelelően kezdődik a közös munka, de a végső cél valójában egy roppant összetett kommunikációs képzési háló kialakítása lenne, amelyben a sport minden résztvevője tud fejlődni a képzés által, hiszen a különböző területek képviselői mind kapcsolatban vannak, vagy lesznek egymással és előre fel tudnak készülni a várható problémákra, azok megfelelő kezelésére, ha megtanulnak megfelelően kommunikálni.
A gyakorlatban ez körülbelül egy 20 órás interaktív workshop, tudás és ismeretanyag átadás, szituációs helyzetek, ezek elemzése, gyakorlás, majd mindennek közös megbeszélése. A tematikát illetően nincs különbség az üzleti szférához képest, hiszen a főbb területek itt is az asszertív kommunikáció, konfliktus kezelés, tudatos motiválás és vezetés. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy nem tudnak a magyar edzők vezetni, nem készíti fel őket az oktatási rendszer, pedig ahogy Mizsér Attila mondja: „Ha edző vagy, vezető vagy!” Számos alkalommal mennek oda hozzá a tanfolyam végén, hogy elmondják, el sem tudták képzelni, hogy miről lehet ennyi órán át beszélni, csak azért jöttek el, mert mégis csak egy olimpiai bajnok tartja, aki a sport csúcsáról érkezik.
Utólag aztán mindannyian azt mondták, hogy szülőnek, edzőnek, sportolónak és sportvezetőnek is nagy szüksége lenne ezen ismeretek elsajátítására, mert olyan anyagról van szó, amely a sport sikerességének elengedhetetlen feltétele, ugyanakkor egy hiánypótló tudásanyag. Több, mint száz edző végezte már el ezt a képzést, a visszajelzéseik egy tízes skálán 9,7 pontos átlag elégedettséget mutatnak, míg a Magyar Edzők Társasága Kiemelt Edzőképzési Programjában részt vevő edzők 10 credit pontot kaphatnak a képzés elvégzéséért. Az egykori olimpiai bajnok reméli, hogy egyre több sportvezető fogja felismerni ennek a fontosságát a magyar sport eredményességének fenntarthatósága érdekében. Az ő elhivatottságának nincs határa, minden tőle telhetőt megtesz, hogy ez így legyen.
Székely Norbert, a női kosárlabda válogatott szövetségi kapitánya: „Amit én a legfontosabbnak tekintek és kiemelnék a tanultakból, az egy nagyon egyszerű mondat. Meg akarlak érteni. Vagyis amikor egy játékosommal beszélek, arra használom fel a köztünk lévő beszélgetést, hogy megértsem azt, amit ő közölni szeretne velem. Ezután úgy építem fel a mondanivalómat, hogy amit én szeretnék megértetni vele, azt ne direkt módon közöljem, hanem megtaláljam a megfelelő módot arra, hogy megértse, hogyha neki is fontos az, amit én szeretnék elérni nála és magáévá eszi mindezt, akkor tud igazán sikeressé válni az együttműködésünk és ő maga is.”
Nagy-Szabó Levente, a Fehérvár Badminton SE játékos-edzője: „Napi szinten foglalkozom gyerekekkel és persze szülőkkel is, ezért örömmel fogadtam a lehetőséget, hogy a szövetség jóvoltából részt vehettem ezen a képzésen. Korábbi kommunikációs tanulmányaimhoz képest sokkal interaktívabb és specifikusabb volt, sokat tanultam a gyerek-szülő-edző „sportháromság” magas szintű együttműködéséről, amelyben az edző minden nehéz helyzetet tud kezelni a folyamatos kommunikációval, amelyben nincsenek fennakadások. Szerintem ez minden szövetség számára nagyon hasznos lehet.”
Módos Péter, olimpiai bronzérmes birkózó, a kötöttfogású válogatott szövetségi kapitánya: „Nagyon sokrétű volt a képzés. Ami nekem személyesen a legtöbbet adott, az a konfliktus kezelés témaköre volt, ezen sikerült is a tanultak segítségével javítanom, azóta is minden nap gyakorlom a munkám során. Sok újdonságot hallottam, rengeteg gyakorlati példa volt, szituációs játékok, ahol azt is kipróbáltuk, hogy ha valakire nem figyel oda a beszélgető partnere, annak mennyire szét tud esni a mondanivalója.”
Mizsér Attila
Budapesten született 1961. április 28-án. Összesen öt világbajnoki és két Európa-bajnoki aranyérmet szerzett. Az 1988-as Szöuli Olimpián Martinek János és Fábián László társaként csapatban olimpiai bajnoki címet nyert, 1992-ben egyéniben ezüstérmet akasztottak a nyakába. Sportlövészetben ötszörös országos bajnok. 1996-ban a Magyar Öttusa Szövetség elnökségi tagja, 2009-ben alelnöke lett, 2015 novemberében a 2024. évi nyári olimpiai játékok magyar pályázatának sportigazgatójának nevezték ki.
Sportpályafutása után 1994-ben kezdte bankszakmai karrierjét, elsősorban treasury értékesítőként, majd rövid ideig bankközi devizakereskedőként dolgozott. 1998-tól tart workshopokat, előadásokat banki ügyfelek részére; később belső trénerként a banki munkatársak főként humán készségei fejlesztésében értékesítési, prezentációs, kommunikációs, konfliktus kezelés témakörökben tett szert jelentős gyakorlatra. Szakedzői és közgazdász diplomája mellett okleveles tréner és coach. A pénzügyi kultúra terjesztése mellett általános vezetőképzéssel, motivációs és kommunikációs ismeretátadással, valamint sportedzők és -vezetők fejlesztésével foglalkozik. 2018-ban jelent meg könyve, Sportháromság. Konfliktuskezelés az edző – szülő – versenyző kapcsolatrendszerben címmel.
Fazekas Erzsébet
Megjelent a Magyar Edző 2021/1 számában