Joggal vagyunk optimisták – interjú Benkó Lászlóval
Benkó Lászlóval, a mountain bike junior- és utánpótlás szövetségi kapitányával beszélgettünk arról, ő maga hogyan lett edző, miben fejlődött a szakág a legtöbbet az elmúlt években, hogyan áll az utánpótlásunk, és kik a legjobbjaink, akik a legnagyobb eséllyel képviselhetnek minket a jövő évi tokiói olimpián.
Milyen helyet foglal el a világ élsportjában a magyar mountain bike?
Kicsit rétegsport, ahol elsősorban a nagy kerékpáros nemzetek, például a franciák, a svájciak vagy a belgák állnak az élen, illetve ezen a szinten állnak még a csehek is, akiknél valamilyen oknál fogva ez a sportág magas szintre fejlődött. A kisebb tömegbázissal rendelkező Magyarország a középmezőny elején található.
Ez a bázis számszerűleg mit jelent?
A szövetség több mint ezer kerékpárosnak adott versenyengedélyt, ami már nagy lépés, mert van kerete az egésznek, van egy működő rendszer a nyilvántartásra. Az abszolút elit viszont, ami, mondjuk, az olimpiai kerettagokat jelenti, a tíz főt sem éri el, az utánpótlás válogatott pedig tizenkét-tizenöt főből áll.
Ön honnan indult és hogyan lett szövetségi kapitány?
Magam is aktívan versenyeztem, ami főleg amatőr országúti kerékpárt jelentett, majd a nyolcvanas években hozzánk is elért a mountain bike, amely egyébként az Egyesült Államokból indult el a hetvenes években. Ez a formája a kerékpározásnak engem is megfogott. Egy ideig külön szövetsége is volt a mountain bike-nak, ma viszont már a Magyar Kerékpáros Szövetség alatt egyesül a sportág valamennyi ága, ami jó, mert ez valóban egy közösség.
Hogyan lett edző?
A versenyzői pályafutásom végén a Testnevelési Egyetemre jártam, ahol 2003-ban elvégeztem a kerékpáros szakedzői képzést, és azonnal el is kezdtem dolgozni előbb mellék-, majd főállásban. A mostani feladatom már összetett, egyrészt tagja vagyok a szövetség héttagú mountain bike szakági tanácsának, amellyel rövid- és hosszú távú programokat állítunk össze, kapitányként pedig a legjobb versenyzőink összefogása, versenyeztetése és menedzselése a legfontosabb feladatom.
A szakágban milyen fejlődés vehető észre itthon az elmúlt években?
Mivel kiemelt sportág lettünk, a feltételek ma már nagyon jók, és a támogatás növekedése ugyan sosem jár azonnali változással, elmondható, hogy mára az elit versenyzői bázisunk is nagyobb lett. Bővült az utánpótlás is, egyik fő célunk most a legalsó bázis szélesítése.
Ez mit jelent?
Általában a gyerekek nyolc és tizenkét év között tanulnak meg mindent a kerékpárral, nekünk viszont ez előtt kell járni, és ki kell használnunk azt, hogy ma már nagyon jók a sportágválasztási lehetőségek. Ez egészen konkrétan azt jelenti, hogy már az általános iskola elején ott legyünk, hogy akinek van érzéke és kedve ehhez a sportághoz, minket válasszon. Ez a rendszer egyébként már több helyen is jól működik az országban, például Budapesten, Veszprémben vagy Pilisvörösváron.
A felnőtt kategória előtti utánpótlás-korosztályokon is látszik a változás?
Minőségileg és mennyiségileg is előre léptünk, amit jól mutat, hogy az ifi olimpián és a junior korosztályban is világkupa-érmesünk van. Joggal vagyunk optimisták.
Mi hogyan állunk a tokiói olimpiával?
Ma már az olimpiai és az ifjúság olimpiai kvóta megszerzése sem jelent akkora gondot, holott régebben nehezebben ment, sőt, volt példa arra is, hogy a nőknél nem sikerült. A realitás most egy-egy kvóta megszerzése. A nőknél a lányom, Benkó Barbara szereplése a legvalószínűbb, Buzsáki Virág tavaly még junior volt, így nem is volt annyi lehetősége eddig a pontszerzésre, rajtuk kívül Dr. Cseh Veronika és Schmidel Regina a legjobb versenyzőink. A férfiaknál Parti Andrást tartom a legesélyesebbnek az olimpiai szereplésre, de ott van mellette Palumby Zsombor vagy a tavaly még juniorban versenyző Fetter Erik, az országúti kerékpározás felé kacsingató Dina Márton és Valter Attila is.
Hogyan zajlik a sportág olimpiai kvalifikációs rendszere?
Az olimpiára országok kvalifikálnak, a ranglista első hat helyezettje két-két versenyzőt, a 7–21. helyezett pedig egy-egy versenyzőt indíthat. Versenyzői szinten ez úgy néz ki, hogy a versenyeken lehet pontokat szerezni, a világranglistán pedig az egyes országok három legjobb versenyzőjének pontszámait adják össze, ez adja ki az ország pontszámát. A kvalifikáció két évig zajlik, jövő május végén fejeződik be. Mi jelenleg a tizenkettedik-tizenharmadik helyen állunk a nőknél, és tizenöt-tizenhatodik helyen a férfiaknál, ami jó, és bízunk a pozíció megtartásában, mert sok fontos verseny – világkupák, az országos bajnokság vagy az Európa-bajnokság – még csak most jön.
VINCZE SZABOLCS