Amikor egy ember élete véget ér, az mindig szomorúságot okoz az itt maradottaknak. Fokozottan így van ez, ha olyasvalaki fejezi be földi életútját, akit sokan szerettek. Márpedig Pálinkás József ilyen ember volt. Sokan ismerték, szerették, vagy csak távolabbról tisztelték – ők most valamennyien szegényebbek lettek.
A sportágban Killik László megbetegedését követően került kapitányi feladatkörbe. Szerencséje is volt, hiszen az 1991-es, izraeli Eb-n bronzérmes válogatottban ritka jó évjárat jött össze – meg is szerezték a bronzérmet.
Joci személye sajnálatos módon akkor került igazán az érdeklődés középpontjába, amikor orvosi műhiba miatt elvesztette a szeme világát. Azt a segítség-cunamit nem lehet és nem is szabad elfelejteni, amely a nagy csapást követően elárasztotta az idő közben Dunapatajra visszavonult szakembert!
Pálinkás Józsefnek 71 év adatott. Élete utolsó periódusában emberi mércével érve talán túl sok megpróbáltatás jutott neki osztályrészül. Most, hogy megszabadult a földi lét kínjaitól, csak jó szívvel kell tőle elköszönni.
Pálinkás József, nyugodj békében!
(jochapress)