Vívás: Háromszoros olimpiai bajnokunk, Szilágyi Áron megnyerte egyetlen hiányzó trófeáját

Újabb, kiemelten fontos állomásához érkezett a magyar kardvívó fenomén, Szilágyi Áron. A Tokió óta immár háromszoros egyéni olimpiai bajnok ugyanis egyetlen, még hiányzó trófeájáért lépett pástra a kairói világbajnokságon, ugyanis egyéni világbajnoki címet eddig nem sikerült szereznie.

Nos, most már ez a téma is ki lett pipálva, miután az egyedülálló sikersorozattal rendelkező bajnoknak, a Vasas SC színeiben versenyző Szilágyi Áronnak sikerült a világbajnoki címet is kiharcolnia. Az a kérdés nem kérdés, mely azt firtatná: megérdemelte-e Áron a világbajnoki címet? Sokkal indokoltabb azon elgondolkodni, vajon meddig lehet ezt a legmagasabb szintű vívást nem csak megtartani, hanem folyamatosan fejleszteni is. Mert a vívásban is hatalmas a fejlődés: mindig új és még újabb klasszisok tűnnek fel, akik sorban állnak azért, hogy ők is Szilágyi közelébe kerüljenek, s ha már odáig jutnak, meg is szerezzék az ő skalpját.

Hogy ez a „tolongás” mennyire reális felvetés, azt leginkább Szilágyi döntőbeli ellenfele, a francia Maxime Pianfetti személye példázza jól. A rendkívül szoros, döntőbeli csata másik főszereplője ugyanis csak egyetlen találattal (15-14) vesztett háromszoros olimpiai bajnokunkkal szemben. Pianfetti a kairói vb-t megelőzően csak a 25. helyen szerénykedett a világranglistán, mégis egyenlő ellenfele tudott lenni bajnokunknak. És ha nem ő jut a döntőbe, akkor a mezőnyben legalább 5-6, hasonló képességű kardforgató is ott volt, akik közül bármelyikük képes lehetett volna hasonló ellenállásra Szilágyival szemben.

A kérdés ezek után csak az lehet: hogyan tovább és meddig, milyen úton-módon lehet ezt a színvonalat tartani, ezeket a roppant idegi terheléssel járó erőpróbákat sikerrel megvívni? Ezt majd a jövő dönti el. Az viszont bizton kijelenthető, hogy a Szilágyit körülvevő emberi és szakmai stáb közreműködése, támogatása alapvetően meghatározó volt eddig is és lesz ezután is. Amikor tehát mi is jó szívvel gratulálunk, egyetlen pillanatra sem szabad megfeledkeznünk Áron segítőiről.

Mert a sikereknek ők is valamilyen szinten egyértelműen részvényesei. S mint ilyeneknek, nekik is feltétlenül jár a gratuláció!

archiv.magyaredzo.hu/ Jocha Károly