„Zsombival kijártuk az utunkat” – interjú Kelemen Tamással

A vitorlázó Berecz Zsombor augusztusban történelmet írt, mikor megnyerte az aarhusi finn dingi-világbajnokságot, ezzel az első magyar vb-címet szerezte olimpiai versenyszámban, ráadásul kvalifikálta magát a 2020-as tokiói ötkarikás játékokra. A versenyről és tanítványáról az edzővel, Kelemen Tamással beszélgettünk.

Mikor érezte, hogy Zsomborban benne van egy ilyen eredmény?

Évek óta így érzem, nagyjából 2015 óta. A vitorlázásról tudni kell, hogy ugyan időnként akad egy-egy kiemelkedő versenyző, de általában hajóosztályonként van egy húszfős elit, akik közül bárki nyerhet. Zsombor már laserben is ebbe a csoportba tartozott, finn dingiben pedig szintén. A két hajóosztály között a londoni olimpia után váltott. Már két éve is jó formában volt, de akkor egy tüdőgyulladás miatt kihagyta a világbajnokságot, tavaly pedig nem jött ki neki a lépés. Annyira azért nem lepődtem meg a mostani világbajnoki győzelmén, pedig nem volt sima a felkészülése.

Mi történt?

Egy kikötői baleset. Valakinek segíteni indult, de elesett a biciklivel és eltört a hüvelykujja, a kezére pedig nagy szüksége van egy vitorlázónak. Két hónap így kiesett, azaz csak kiesett volna.

Ezt hogyan érti?

Igyekeztünk hasznosan felhasználni ezt a két hónapot, alaposabb lett a mentális felkészítés, és több időt áldozott a kondiprogram elvégzésére is. És mivel tapasztalata már van rengeteg, a technikai része gyorsan visszajött, amikor újra hajóba ülhetett. A sebesség és a jó időzítés megvolt, kis szerencse is kellett, és az is, hogy az idő rövidsége miatt olyan gyors döntéseket is kénytelenek voltunk meghozni, amelyeket másképp nem biztos, hogy meghoztunk volna. A vitorlázás összetett sportág, nemcsak technikai és taktikai, hanem fizikai és mentális része is van.

Zsombor 32 éves. Igaz rá, hogy ahogy idősebb, egyre jobb?

Az ő sikerei most azért ilyen látványosak, mert az elmúlt húsz év nem kényeztetett el minket ilyen eredményekkel. Zsombor már fiatalon is nagyon tehetséges volt, és közben mentalitás szempontjából a vitorlázás is egyre inkább profi lett. A kilencvenes években valaki huszonévesen is olimpiai bajnok lehetett, ma már ez kitolódott a harmincas évekre. Idő és tapasztalat kell az igazán nagy eredményekhez, és ami most történik, az csak annyi, hogy Zsombi is kezd ebbe beleérni. Új utat kellett kijárnunk, de kijártuk, és ennek a legutóbbi állomása volt a vb-cím.

Mikor érezte Aarhusban, hogy meglehet az aranyérem?

Egy ilyen feszült helyzetben az edzők elsősorban magát a versenyt figyelik, így voltam vele én is. Egy ilyen tornán, amelyen már olimpiai kvalifikációt lehet szerezni, az élmezőny óvatosabb taktikával vitorlázik a válogatókon, Zsombi is ezt tette. A tízedik futamban jött egy vihar, amit nagyon jól megoldott, ott mertem először a győzelemre gondolni. Látszott rajta, hogy mentálisan erős, míg például a svéd ellenfele, aki vezetett, nem bírta a nyomást. Aztán az éremfutam vízválasztó volt, mert ott már az elit csapott össze.

Egy ilyen siker után az emberben óhatatlanul felmerül, hogy az olimpián vajon mire lehet számítni?

Ezzel kapcsolatban óvatosan nyilatkozik mindenki, és higgye el, nemcsak udvariasságból. Az olimpián a házigazdán kívül tizenhét nemzet indíthat versenyzőt, és mint említettem, van a legjobb húsz, azon belül pedig, mondjuk, a legjobb hat. Persze, akár éremszerzés is lehet belőle, de fogalmazzunk úgy, hogy Zsombi az első tízben benne van ebben a hajóosztályban. Ez a világbajnoki győzelem azért is jött jókor, mert még korán van, így innentől nem kell azzal a nyomással foglalkoznunk, hogy kijussunk az olimpiára. Két évünk van Tokióra készülni, amiből sok mindent kihozhatunk, lehet kísérletezgetni, új dolgokkal próbálkozni. Rióban még nem volt meg a rutin, se neki, se nekem, kicsit talán még váratlanul jött, hogy sokáig a mezőny elején volt. Nem kezeltük jól. Most biztos más lesz, de két év hosszú idő, fel lehet használni jól és kevésbé jól is.

Kiket tart a legkeményebb riválisoknak?

Elsősorban a gazdag országok vannak az élen, amelyeknek büdzséje sokszorosa a miénknek. Vitorlázásban most nagyon erős az ausztrál és az új-zélandi vonal, meg persze az olyan tradicionális országoké, mint Anglia és Franciaország, de Amerika is mindig befut és most a hollandok is nagyon jók. Név szerint a 31 éves brit Giles Scottot említeném, aki finn dingiben olimpiai aranyérmet szerzett Rióban, de nem tudom pontosan, mi van vele, mert elment profi irányba, a mostani világbajnokságon nem is indult.

Berecz Zsombor most 32 éves. Meddig tarthat a karrierje?

Ez hajóosztálytól is függ, Zsombi alkatának nagyon fekszik a finn dingi, de ki tudja, meddig marad a programban. Aztán van már két gyermeke, és család mellett nem könnyű évente kétszáz, kétszázötven napot, azaz nyolc, kilenc hónapot vízen tölteni. Egyébként nem ritkák a világversenyeken az ötven év körüli indulók, Rióban például a katamaránok vegyes versenyét az akkor 54 éves argentin Santiago Lange nyerte, aki egyébként a mostani világbajnokságon is bronzérmet szerzett. De említhetném az osztrák Hubert Raudaschl nevét, aki 1964 és 1996 között kilenc olimpián indult, és két ezüstérmet szerzett. Nem azt mondom, hogy a vitorlázás kortalan sportág, de sokáig lehet magas szinten művelni.

VINCZE SZABOLCS